Hogyan tanuljunk gyorsan és hatékonyan, bármilyen idegennyelven szavakat

2016. december 12., hétfő

Luca Lampariello, nyelvtanár mester, aki felnőtt életének nagy részét annak szentelte, hogy kidolgozzon 5 alapelvet, annak érdekében, hogy a szókincset gyorsan és hatékonyan tudjuk bővíteni.

A gyerekeket gyakran úgy tartják számon, hogy jobb nyelvtanulók, mint a felnőttek. Több száz nyelvtanulási termék úgy készül, mintha gyerekek számára készülne. Az állításban, hallgatólagosan az rejlik, hogy a gyerekek organikusan és minimális tudatos erőfeszítéssel tanulnak. Ez ugyan, egy csábító kilátás a kezdő nyelvtanulóknak, de valóban kívánatos-e úgy tanulni, mint egy gyerek?

A felnőtt tanulókat nem szabad alábecsülni. Bár, lehet, hogy egy gyermeket, kb. 6 év alatt lehet, nyelvileg teljesen felkészíteni (jóllehet szakszókincs nélkül), egy felnőtt– potenciálisan mindkét, a tudatos és a tudatalatti tudás előnyével, akár egy év alatt is fejlett kommunikatív tudással bírhat. Talán, merésznek hangzik, de én vagyok rá a tanú; jelenleg közép- és felsőfokon beszélek, tizenegy nyelven és ennek nagy részét felnőtt koromban tanultam meg.

Számomra a legfontosabb kulcsot a sok nyelvtanulásnál az jelentette, hogy tudtam, hogy kell kombinálni a gyerkmekkorban szerzett implicit készséget a felnőttek által kedvelt explicit tudás megszerzésével. Mindkét tanulási stílussal a legjobb eredményeket érhetjük el, bármely nyelven, ha előtérbe helyezzük az idegennyelv szókincs-tanulásnál az 5 fő elvet.(learning vocabulary in any foreign language.). Meggyőződéssel ragaszkodom ehhez az 5 elvhez, ha egy új nyelvet akarunk tanulni, és az alábbiakban részletesen kifejtem őket.

„Az öt alapelv, amelyet szem előtt kell tartani, ha egy új nyelv szókincsét gyorsan és hatékonyan szeretnénk elsajátítatni, az a: választás, a társítás, az áttekintés, az emlékezés (tárolás) és a használat.”

1. A választás

Amikor új szavakat akarunk megtanulni, azt is fontos megtanulni, hogyan válasszuk ki azokat a szavakat, amelyek a legérdekesebbek és könnyen megtanulhatók. Több százezer szó van minden nyelven és, a, legtöbbjüket nem tudjuk azonnal megjegyezni, amikor elkezdjük a tanulást. Az a képesség, hogy kiszűrjük a nyelv háttérzaját, a leginkább alábecsült képesség, amivel a nyelvtanulók rendelkeznek. A legtöbb nyelvkönyv, több oldalt szán olyan témákra, mint a bevásárlás, légi utazás, még az állatkerti állatokra is. A tanfolyamokon részt vevők, húzódozva ugyan, de megtanulják ezeket a szavakat, mert úgy vélik, hogy ez a „folyamat része”. Ez egyenértékű azzal, mintha egy újságnak csak a sportrovatát olvasná el.

Ne kövesse el ezt a hibát. Utasítsa el, zárja ki ezeket, és, ehelyett terjessze ki a tanulását azokra, amelyek az Ön számára fontosak és az érdeklődési körének megfelelők. Jellemzően egy anyanyelven beszélő 3000 szót használ minden nap, ami kb. 90 %.

Természetsen, tudom, hogy egy anyanyelven beszélő több ezer szót ismer, egészen rendkívüli témakörökben, de ezen szavak többségét valamilyen ráhatás révén tanulta meg. Mint gyermek, az anyanyelv tanuló csak azokra a szavakra koncentrál, ami a mindennapi kommunikációhoz szükséges, vagy érdekes számára. A többi szó csak később jön, ahogy az egyén érdeklődése árnyaltabbá és speciálisabbá válik. Még az anyanyelvünkön is, csak egy töredékét ismerjük az össz anyanyelvi szókincsünk árnyalatainak. Az angol, például, elérte az egymilliós szókincs határt. Ki ismer egymillió szót? De, még fontosabb, kinek van szüksége arra, hogy egymillió szót tudjon?!

Arra fókuszáljon, amire szüksége van, és győződjön meg róla, hogy az egyetemesen is hasznos. Ez a szókincs teszi ki a magját, annak, amit én a folyékony tudás alapjának tekintek, ami a minden napi beszélgetéshez szükséges, a következő igék használatával: menni, sétálni, aludni, akarni, és olyan főnevek, mint: név, autó, város, kéz, ágy.

Ha már megismerte a leggyakoribb 3000 szót egy idegennyelven, akkor a kevésbé egyszerűbb szavak megtanulása, már nagyobb kihívást jelent. A legtöbb nyelvtanuló ezen a ponton, az, úgynevezett plató érzést tapasztalja meg, vagyis úgy érzi, hogy már nem tud tovább jutni, nem halad és nem jön rá, hogy miért.

Ennek az egyik fő oka az, hogy, amint a szókincse bővűl, úgy nehezebbé válik megtalálni azokat a szavakat, amelyeket hasznos lehet megtanulni, nemhogy, megjegyezni őket. Ebben az időszakban fontos, hogy azokra a szavakra fókuszáljon, amelyek hasznosak és fontosak az Ön számára, - vagyis az otthoni életben, a munkájában használhatja, illetve, az Önt érdekli. Ez az a pont, amelyet, én személyesen folyékony tudásnak nevezek. Ha, például Ön biológus, akkor az Ön számára hasznos lehet az olyan szavak elsajátítása, mint, gének, sejtek, szinapszisok, vagy csontváz, míg egy történész számára a háború, monarchia, társadalom és keresekedelem szavak a hasznosak.

Az érdekes szavaknak van egy ellensége: a felejtés. Ha, elsősorban olyan szavakra fókuszál, amelyeknek jelentése van, akkor valószínűleg sokkal kevésbé felejti el őket hosszú-távon. Ez lehetővé teszi, hogy a szókincsét progresszív, struktúrált és lebilincselő módon építse fel.

2. Társítás

A hasznos szavak azonosítása fontos kulcsa a tanulási folyamatnak, de, ha ezeket a szavakat szövegkörnyezet hiányában, vagy összefüggés nélkül tanulja, akkor sok időnek kell eltelnie, amíg aktívan használhatja a nyelvet. A kulcs, hogy szövegkörnyezeti összefüggésben tanulja a szavakat. A társítás az a folyamat, mely során a beérkező új információt egy korábbi, már meglévő információval köti össze. Egy pici információ ezer más emlékkel, érzelemmel, érzékszervi és egyéni tapasztalattal, ténnyel társulhat.

Agyunk ezt természetes módon végzi, de tudatosan is ellenőrízhetjük ezt a folyamatot. Nézzük, az előbb említett szavakat: gén, sejt, szinapszis, csontváz .. Ha magunktól próbáljuk megtanulni, akkor hamarosan elfelejtük, vagy újra kell tanulni. De, ha egy nagyobb szövegkörnyezetben tanuljuk, mint egy mondat, akkor sokkal jobban tudjuk kötni valamihez az agyunkban. Most, 10 másodpercig gondoljon ezekre a szavakra és próbálja meg összekapcsolni a négy szót.

Valami ilyesmi fog kisülni belőle:

A gének hatással vannak az olyan dolgok fejlődésére, mint a csontváz, az agyi szinapszisok, sőt még az egyéni sejtekre is.

Most mind a négy szó egy szövegkörnyezetbe illeszkedett, pontosan úgy, mint a puzzle darabkái. Persze, több információ rejlik még ott, de, mivel csak erre a négy szóra fókuszáltunk, ha kiegészítjük ezt a gyakorlatot, akkor majd segíteni fog felidézni.

Ehhez hasonló gyakorlat, ami még akkor is működik, ha nincs egyértelmű összefüggés a négy szó között. Nézzük a következő szavakat:

Kígyó, tábla, vacsora, kavics, síremlék

Első ránézésre nehéznek tűnhet, de gyakorlással képes lesz arra, hogy összekapcsolja még a legeltérőbb szavakat is, hogy egy összefüggő beszámolót, vagy beszédet hozzon össze belőle. Ez a fajta gyakorlat kiváló módja a beszédkészség tökéletesítésének, és a fantáziáját is társítja a célnyelven. Igen hatékony módja annak, hogy sokféle új szóval bővítse a szókincsét, miközben biztosítja, hogy minden egyes szó része legyen egy nagyobb szövegkörnyezet összefüggésének.

Csak emlékezzen rá, hogy a társítás képességét fokozatosan gyakorolja. Először is, kezdje a munkát egy csomó olyan szóval, ami már egy közös kontextusban van, mint, például a fizika, vagy a politika, majd próbálja meg bővíteni, bonyolultabb, ezektől független szavakkal. Minél többet gyakorolja, annál jobb lesz benne.

3. Felülvizsgálat

Több, mint egy évszázaddal ezelőtt, Ebbinghaus, egy német pszichiáter megállapította, hogy egy pontos mechanizmus szerint, hajlamosak vagyunk elfelejteni információkat, amit felejtés görbének írt le. (the forgetting curve.). Eszerint, a mechanizmus szerint, megtanulunk egy szelet információt, kezdetben egész jól emlékszünk rá, de ugyanez a memória romlik és napok forgása alatt semmiv lesz az információ.

Ebbinghaus felfedezte, hogy van egy módja a gyors felejtési mechanizmus leküzdésének. Amennyiben új információ kerül be, akkor pontos időközönként újra át kell nézni, így egyre kevésbé könnyű elfelejteni. Miután több intervallumon keresztül megtörténik az áttekintés, hosszú távú memóriává válik, amire valószínűleg örökké emlékezni fogunk. Így, anélkül, hogy a pontos részletek bekerülnének a felejtési görbébe, rendszeresen és következetesen felül kell vizsgálni a régi információkat, és ezzel egyidőben, tanulni az újakat is.

4. Tárolás, memorizálás

Az ókori rómaiak szerint: “Verba volant sed script manent.”

Vagyis: „A szó elszáll, az írás megmarad.” Lényegében, a rómaik azt próbálták megfogalmazni, hogy, ahhoz, hogy információt fel tudjunk idézni, azt előbb le kell jegyezni, egy állandó formában. Ez azt jelenti, hogy ha új szavakat tanul, akkor azt írja, vagy gépelje le olyan helyre, ahonnan később előveheti és áttekintheti. De vannak más módszerek is, mint a szókártyák arra, hogy emlékezzünk a szavakra. (other ways to remember vocabulary without using flashcards.)

Minden alkalommal, amikor egy új szót tanul, legyen az egy hasznos szó, vagy kifejezés, - ha ez éppen beszélgetés, TV nézés, vagy könyvolvasás közben történik, - győződjön meg arról, hogy legyen a közelében valamilyen tároló eszköz, telefon, vagy notebook. Így bármikor, ha van egy szabad pillanata, előveheti és felidézheti az új információt.

Interested in learning a language? Click here to choose a language and start learning right away!

Érdekli a nyelvtanulás? Klikkeljen ide, válasszon egy nyelvet, és már kezdheti is a tanulást!

5. Használat

Az utolsó fő elv az emlékezés: a szókincs, amit megtanult hatékony és érdemi használata.

A kanadai Montreáli Egyetem kutatói, Victor Boucher és Alexis Lafleur felfedezték, hogy a szavak memorizálásában sokkal hatékonyabb módszer, ha a szavakat hangosan ismételgeti egy másik személy előtt, mintha magunkban tanulnánk azokat.

Ez rámutat arra a tényre, hogy minél többet van együtt más emberekkel, a beszéd folyékonysági és nyelv-memóriai készsége fejlődni fog. Tehát, törekedjen arra, hogy a tanult anyagot egy élő, lélegző ember előtt használja. Ez tanuláskor, számtalan módon előnyös, mivel további tapasztalatot nyújt az új, és a már meglévő szókincs hosszútávú fejlesztésében.

Hadd mondjak egy példát. Feltételezzük, hogy egy ön számára érdekes cikket olvas az újságban. Miután kiválasztotta az Ön számára ismeretlen szavakat, egy pár nappal később a nyelvtanuló partnerével együtt átbeszélhetik. A cikk tartalmát szeretné ismertetni, ezért használni fog egy pár, kulcsszót, amit kiválasztott és átnézett. Látni fogja majd, hogy milyen hatékony ez a módszer, és, hogy a beszélgetés után emlékezni fog ezekre a szavakra.

Konklúzió

Ellentétben azzal, amit az iskolában tanultunk, a nyelv nem egy olyan dolog, amit boncolgatni és memorizálni lehet, mint más tantárgyakat. A nyelv egy nagyon összetett emberi jelenség, ami igényli mind az explicit, mind az implicit használatát, annak érdekében, hogy a bennsejében is elsajátíthassa. Ez különösen igaz akkor, amikor szavakat tanulunk, és minden tanuló, potenciálisan szavak milliói közül válszthat. Öt lépés rendszerben vázolnám az ehhez szükséges eszközöket:

1) Válassza ki azokat a szavakat, amelyeket meg akar/meg kell tanulnia.
2) Társítsa valamihez, amit már tud.
3) Idézze fel őket addig, amíg a hosszú-távú memóriája részévé válik.
4) Jegyezze le, így a tudás nem vész el.
5) Értelmes emberi beszélgetésben és kommunikácóban használja az elsajátított szavakat.

Ezeket az elveket követve, én, már felnőttként, képes voltam felső szinten megtanulni tizenegy nyelvet. Ezt Ön is megteheti. Ha a fenti lépéseket követi, akkor az agya hatékonyabban és eredményesebb módon fogja befogadni a tanultakat, így sikeresebbé téve azt, és úgy fog tanulni, ahogy azt soha nem gondolta volna, hogy lehetséges.

Tanuljon bármilyen nyelvet: kezdje most el a Babbel-lel!

Click here to choose a language (klikkelje ide a nyelvválasztáshoz)

életmód tanácsok siker motiváció


Megtekintések száma: 244912


Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet