Amerika legfittebb elnökei!

2016. március 17., csütörtök

Az amerikai elnökök már a kezdetektől képviselik az emberek jó és rossz oldalait egyaránt.

Maga a munka— az idea, miszerint egy ember vezet egy rakoncátlan, forradalmon áteső tömeget—George Washingtonra volt szabva.  Korának egyik legnagyobb embereként tartották számon, és az újonnan törvénybe iktatott alkotmány sem vár kevesebbet a jelöltektől. 

Washington nagysága – amiről egy történész, Gordon Wood írt a Forradalmi Karakterek című könyvében – nem abból eredt, hogy a hadseregét győzelemre vezette egy katonai szuperhatalommal szemben. Inkább onnan, amit utána művelt: “Élete legnagyobb cselekedete, ami által nemzetközi hírnévre tett szert az volt, amikor lemondott posztjáról, mint az amerikai erők főparancsnoka.”

Persze, ha nem nyert volna háborút, akkor nem lett volna olyan pozícióban, hogy csak úgy magától lemondjon.

Akkor valószínűleg felakasztották volna, mint hazaárulót. Ellenben nem nyert volna háborút, ha nem lett volna hihetetlen jó vezető. De nem lett volna jó vezető, ha nem egy rettegett és rettenthetetlen harcosként ismerik, aki megőrizte a hidegvérét a csatában, még akkor is, amikor rosszul álltak a dolgok (ami gyakran előfordult a parancsnoksága alatt).  És ugye nem lett volna ilyen jó harcos, a mérete, ereje, állóképessége és atlétikuma nélkül.

Ezért kezdjük vele a legfittebb amerikai elnökök listáját. 

1. George Washington

Mivel a történelemkönyvekből nem derül ki Washington nyugalmi pulzusszáma, testtömeg-indexe, és az, mennyit nyomott fekve, így csak a róla készült festményekre, illetve a történetekre hagyatkozhatunk.
amerika-legfittebb-elnokei

A festményeken egy körte alakú öregembert láthatunk, keskeny vállakkal és házvezetőnős csípővel. De a történetek teljesen mást mesélnek el nekünk. Az alábbiakban egy katonai tiszttársa jellemezte a 26 éves Washingtont:

"Olyan testalkata volt, mint egy indiánnak. 188 cm magas volt, kamáslit hordott és 80 kg-t nyomott. Jól kifejlett izmai voltak, és remek erőben volt. A csontjai és ízületei nagyok voltak, akárcsak a kezei és lábai. Széles válla volt, de a mellkasa nem volt mély, vagy kerek; remek, széles csípője volt, valamint hosszú karjai és lábai voltak."

Itt pedig David McCullough leírása róla az 1776-os könyvében:

Egy keménykötésű férfi, parancsoló megjelenéssel, 188 cm magas volt és körülbelül 86 kg. 10.000 ember közül meg lehet különböztetni, mint tábornokot és katonát. Nincs olyan király Európában, aki ne szeretne egy hozzá hasonló inast az oldalára.

Ami az állóképességét illeti, vegyük figyelembe azt, amit 1755-ben tett még brit katonatisztként, úton egy franciák elleni támadásra a Duquesne erődnél tett, ami a mai Pittsburgh területén volt található. 

Ez az egész a Francia-Indián háború kezdetén történt, amit maga Washington lobbantott lángra egy megrendítő támadással egy pár francia katona ellen, akik valószínűleg egy diplomácia küldetésen voltak.

Ezután megbetegedett, vérhas gyötörte, amit súlyosbított az aranyere.

Két héten keresztül ágyban kellett feküdnie. Ami rosszabbította a helyzetét, az az orvosok lépése volt, akik akkoriban úgy próbálták a „beteg testnedveket” kivonni a betegekből, hogy kivéreztették őket. Tehát ennek is köszönhetően minden szinten kimerült. 

De a csata napján, július 8-án így is felpattant egy lóra (amit ki kellett párnáznia). A csatában elbuktak.

A britek annyira összezavarodtak, hogy a saját katonáikra és a tisztjeik magas kalapjaira (ami hasonló volt a pápa fejfedőjéhez) lőttek, így könnyű célpontok voltak.

Parancsnok nélkül a katonák összeomlottak és elfutottak. Ellenben Washington, megőrizte a hidegvérét. 

Ron Chernow a következőket írta a Washington életéről szóló könyvében: “A magasságának köszönhetően hatalmas célpont volt lóháton, de Washington rezzenéstelen bátorságot és ellenállást tanúsított a harcban.”

Két lovat lőttek ki alóla. A golyók négy különböző helyen is átszakították az egyenruháját.

12 óra lóháton harcolás és golyózápor után elküldték erősítésért… akik 40 mérföldre voltak tőle, így egész éjjel vágtáznia kellett. Aranyérrel. Miután már két hete lábadozott a vérhastól és a 18. század legsilányabb orvoslásától. 

Mutassatok egy amerikai elnököt, aki képes lenne ilyesmire.

2. Theodore Roosevelt

Oké, talán van még egy. Washington és Roosevelt között annyi a különbség, hogy az utóbbi csupán a móka kedvéért is lovagolt volna annyit, mint Washington.
amerika-legfittebb-elnokei

Íme, egy igaz történet, ahol csodálatos összefoglalást olvashatunk mind a 44 amerikai elnök egészségügyi állapotáról: 

“Különösebb ok nélkül Roosevelt és néhány társa 98 mérföldet lovagoltak egy nap alatt, a Fehér Háztól észak-Virginiáig és vissza, szörnyű téli időjárás közepette. Egy újságban azt írták: „Az elnök kényelmesen le tudott ülni egy késői vacsorához.””

John Gartner, pszichológus azt írta az egyik könyvében, hogy Roosevelt egy bizonyos betegségben, a hipomániában szenvedett — ami egy mániával járó bipoláris zavar, különösebb depresszió jelei nélkül.

Az egyik utódja, Woodrow Wilson “remek nagyfiú”-ként jellemezte. “Nem lehet elfelejteni, hogy az elnök úgy 180 cm magas volt,” mondta egyszer a brit diplomata. 

A benne rejlő energia és lelkesedés segít magyarázatot adni arra, hogy egy beteg, asztmás gyerekből hogyan lett evező és ökölvívó a Harvardon, hogyan lett állattenyésztő, nagy vadász és rutinos természettudós.

Felderítő seriffként Észak-Dakotában levadászta a törvényszegőket és lótolvajokat. New York rendőrfőnökeként éjféltől hajnalhasadásig sétált a város utcáin, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a rendőrtisztek végzik a munkájukat. 

Aztán jött a spanyol-amerikai háború.

Nem úgy indította be az egészet, ahogyan Washington tette azt a francia-indián háborúnál, 144 évvel korábban. De miután a Maine nevű hajó felrobbant a Havana kikötőben 1898 elején, a haditengerészet helyettes államtitkáraként intézkedett arról, hogy az Egyesült Államok támadást indítson a spanyolok ellen. 

Amikor hadat üzent a spanyoloknak, lemondott és alakított egy önkéntes huszárezredet, amit a történelemkönyvekben csak „Kemény Lovasokként” emlegettek.

Június 30-án a karibi hőségben a lovasokat Kettle Hill-hez vezette, hogy a kikötővárosban, Santiagóban lévő erődítményeket őrizzék. Nem neki kellett volna vezetni a lovasokat, de türelmetlen lett, mert a katonák a Kemény Lovasok elején nem haladtak elég gyorsan. 

Kettle Hill legtetejét tűz alá vették a közeli San Juan Hillről. Roosevelt támadást rendelt el, amit természetesen ő maga vezetett.

A probléma csak az volt, hogy csupán öt ember hallotta meg a parancsát, akik közül hárman azonnal megsérültek. (Rooseveltnek a csuklóját egyébként korábban eltalálta egy repesz, de szinte észre sem vette.)

Megfordult, visszament a katonáihoz, előrángatta őket és újra kiadta a parancsot. 

A dombot elfoglalták, mire a katonái a tetejére értek, de ez nem számított. Az első támadás elég volt ahhoz, hogy Roosevelt ezzel biztosítsa a hagyatékát.

Három évvel később ő lett az elnök, és elnökként egy olyan eszeveszett ütemet diktált, amivel soha, senki nem fogja tudni felvenni a harcot.

Felállított egy ökölvívó-ringet a Fehér Házban, hozzá képest feleannyi idős emberekkel edzett, és csak akkor hagyott fel az egésszel, amikor egy ütéstől egyszer megvakult az egyik szemére.

Egy ideig próbált teniszezni is, de azt unalmasnak találta, ezért inkább elkezdett túrázni a legdurvább talajokon, amit ő és a társai találni tudtak. A túrák során volt úgy, hogy félig befagyott folyókon kellett átúszniuk. Valahogy még arra is volt ideje, hogy barna övet szerezzen Judóban.

3. Gerald Ford
amerika-legfittebb-elnokei

Ne foglalkozzatok azzal, hogy a Saturday Night Live című kabaráműsorban ügyetlen fajankónak ábrázolták! Ford volt az egyik legkiválóbb sportoló, aki eljutott az ovális irodáig, még akkor is, ha bonyolultabban jutott el oda, mitnt Barry Bonds.

(Ő volt eddig az egyedüli elnök, akit nem választottak. Alelnöknek nevezték ki, amikor Spiro Agnew szégyenében lemondott, majd elnök lett belőle, amikor Richard Nixon még nagyobb szégyenében mondott le titulusáról.)

De ez sem számít. A Michigan egyetemen a volt Sas-cserkész center pozícióban kezdett játszani, két veretlen, nemzeti bajnokságban szereplő csapatban játszott és profi futball-szerződést ajánlott neki a Packers és Lions csapata is.

De nemet mondott mindkettőre, hogy a Yale-en tanulhasson jogot.

A karrierének a többi része már-már olyan, mint a Forrest Gump című film: 

• A II. Világháborúban tengerésztiszt volt és egy tájfun miatt majdnem a tengerbe zuhant

• Házelnökként a Warren-bizottság vezetőjévé választották

• Alelnökként a legnevezetesebb eredménye az volt, hogy a Watergate-botrány végeztével a hírneve sértetlenül maradt

• Elnökként egy gyilkossági kísérlet célpontja volt, amit a Manson család hajtott végre.

Mindezek mellett ne nézzük azt a megaláztatást, ami akkor érte, amikor Jimmy Carter legyőzte őt az 1976-os választáson, habár akkoris csap épphogy. Ha ez nem történik meg, akkor talán nem üt egy „hole-in-one”-t a profi golf-bajnokságon, egy évvel később.

És, ha ’76-ban nem veszít, akkor ki tudja, talán rekordot állított volna be, mint a legtovább élő elnök. 2006-ban halt meg, 93 éves korában.

4. Ronald Reagan
amerika-legfittebb-elnokei

Reagan legismertebb sportteljesítménye az volt, amikor egy amerikai focistát, George Gipp-pet alakította a Knute Rockne, All-American című filmben.

De még jóval ez előtt futballozott már és az úszócsapat kapitánya volt az Eureka egyetemen. Azelőtt pedig 77 embert mentett meg vízimentőként. 

Más elnökök is jó sportolók voltak fiatalkorukban. Dwight Eisenhower futballozott az amerikai hadsereg akadémiáján, ahol egyszer leszerelte Jim Thorpe-ot.

George H.W. Bush a Yale egyetem baseball-csapatának volt a kapitánya, akikkel két egyetemi bajnokságon is részt vett. John F. Kennedy úszott a Harvard egyetemen.  

Reagant az különböztette meg a többiektől, ahogyan edzett az elnökségének az ideje alatt. Carter, az elődje futott, de Reagan volt az első elnök, aki igazából edzett is.

1983-ban, miközben épp készült a következő évi újraválasztási kampányára, írt egyes szám első személyben egy cikket az edzésprogramjáról Parade magazinnak.

Amennyire én tudom, ez volt az első alkalom, hogy egy elnök leírta a progresszív-rezisztencia tréning lényegét. (“Ahhoz, hogy a gyakorlatok rövidek, ellenben hatásosak legyenek, emelni kell a súlyok mennyiségén, nem pedig a gyakorlatok sokaságára kell koncentrálni.”)

5 (döntetlen). George H.W. Bush, George W. Bush, Barack Obama
amerika-legfittebb-elnokei

Nincs értelme szétszedni ezt a csoportot. Mind edzettek, vagy sportoltak majdnem minden nap az elnökségük ideje alatt. 

Az idősebb Bush nagyon szeretett golfozni, teniszezni, sőt, horgász is volt elnöksége ideje alatt, és utána is. 

A fiatalabb Bush kevesebb, mint négy óra alatt lefutotta a maratont, és állítólag 14.5 százalék volt a testzsír mennyisége a testében, egy 2001-es adat szerint.

A térdei végül feladták a harcot, ami miatt inkább hegyi biciklizésre váltott, ahol a bukásainak köszönhetően a 43. elnök úgy nézhetett ki, mint Roosevelt egy edzőmérkőzés után.

És a jelenlegi elnök leginkább a balkezes kosárra dobásáról híres, de ő is szokott heti több alkalommal edzeni, gyakran jár golfozni, ahol közismerten lassú játékot szokott játszani. (Állítólag 6 órán át is eltart nála egy kör, ami fele az idősebb Bush tempójának, aki inkább türelmetlen volt, míg Obama inkább módszeres.)

 

Említésre méltó elnökök:

• John Quincy Adams pucéran úszott a Potomac folyóban (ellenben John F. Kennedyvel, aki állítólag a Fehér Házban úszott pucéron és nem feltétlenül edzés céljából).

• Woodrow Wilson több, mint 1,000 környi golfot játszott le a két elnöki ciklusa alatt.

• És Herbert Hoover feltalált egy játékot (a Hooverballt), amiben egy 3 kg-os medicinlabdát kellett átdobni egy 240 cm magas hálón.

És az egyensúly kedvéért említsük meg a legegészségtelenebb elnököt:

Az elején azt mondtam, hogy az amerikai elnökök a jó és rossz emberi értékeket egyaránt képviselik. Franklin Roosevelt, az egyik legjobb elnökünk, aki túlélte a gyermekbénulást és kerekesszékhez volt kötve, ő volt mind közül a legtörékenyebb.

Akárcsak az egyik legrosszabb elnökünk, Warren Harding. Kemény dohányos volt, ivott, szerencsejátékozott, ráadásul túlsúlyos volt és krónikusan fulladt.

A legrosszabb nem az volt, hogy hirtelen szívinfarktust kapott és meghalt 1923-ban. Inkább az, hogy egyáltalán megválasztották elnöknek. 

Egy olyan pozíció, ami egykoron George Washingtoné, Abraham Lincolné (egy nagy, erős ember, aki egyszer kidobott egy kötözködő embert egy politikai gyűlésről), és két Roosevelté volt, túl fontos ahhoz, hogy egy egészségtelen, korlátozott képességű emberre hagyjuk.


Megtekintések száma: 10567


Szólj hozzá Te is a cikkhez

Ez is érdekelhet